-
A zene használata tanórákon
A mai diákok életében a zene kiemelt szerepet játszik – szinte minden (kis)kamaszt fülhallgatóval láthatunk pl. tömegközlekedési eszközökön. Így, ha be tudjuk vonni a zenét, zeneszámokat a tanórákba, azzal nemcsak sokkal élvezetesebbé és maradandóbbá is tesszük az órát, de akár közelebb is hozhatjuk hozzájuk a tananyagot. Íme néhány ötlet(csíra) tantárgyanként, hogyan lehet kreatívan felhasználni a zenét különböző tanórákon. Nyelvórákon Talán a leggyakrabban nyelvórákon találkozhattunk diákként is zeneszámokkal. Idegen nyelvből sokszor tudunk felhasználni akár modern, akár kulturális szempontból klasszikussá vált dalokat egy-egy nyelvtani rész gyakorlására, vagy szókincsbővítésre is. A teljesség igénye nélkül az alábbi listából tudunk válogatni, inspirálódni (konkrét számokat leginkább csak az angol nyelv tanításához tudok javasolni, de írjátok meg,…
-
Szecesszió – töri-magyar projektötlet
A tavasz beköszöntével egy olyan projektötletet ajánlanék most a figyelmetekbe, ami az iskolán kívüli programokkal Budapest (és esetleg Bécs) új szemszögből való felfedezésére invitál. A szecesszió mind magyar irodalomból (pl. Ady Endre), mind történelemből (pl. dualizmus kora) előkerülő tananyagrész 11.-ben, és esetleg a művészetek órával (pl. festészet – Klimt, iparművészet – Zsolnay) is jól összeköthető. Miért érdemes a szecessziót projektekben feldolgozni? A szecesszió máig körülvesz minket az épített környezetünkben, de tanításakor gyakran nehéz kézzelfoghatóvá tenni a diákok számára. Éppen ezért vált számomra különösen izgalmassá az elmúlt két évben többször is megvalósított projekt, amely során a szecessziós építészetet, irodalmat és történelmet egy komplex, élményalapú tanulási programban kapcsoltuk össze. Mivel a szecesszió…
-
A Tanári podcast #16: A magyartanítás kihívásai és szépségei napjainkban – Sirák Richárddal
Számomra meglepő módon tapasztalom osztályfőnökként, hogy a „szokásos” kémia vagy matek mellett a magyar is több diáknak „mumus” tantárgy. Azt viszont látom, hogy a mai fiatalok körében egyre kevesebben olvasnak, és például töri órákon is szembetűnő, mennyire nem tudnak szövegeket (akárcsak feladatleírásokat, nem feltétlenül forrásokat!) értelmezni a kamaszok. Ezen tapasztalataim mentén Sirák Richárddal szakmai és emberi szempontból beszélgettünk arról, hogyan lehet a magyarórákon közelebb kerülni a diákokhoz, rábírni őket arra, hogy ne idegenkedjenek sem a szövegek olvasásától-értelmezésétől, sem a „száraz” nyelvtantól. Ricsi szemléletmódja, ahogy a (magyar)tanítás felé fordul, kifejezetten inspiráló és motiváló – biztos vagyok benne, hogy mindenkit megérint valamelyik üzenete. Hallgassátok szeretettel!
