Anyag
-
Emojik a tanórákon
Az alábbi blogbejegyzés A Tanári podcast 24. epizódját egészíti ki, amit itt hallgathattok meg: Az emojik, vagyis hangulatjelek manapság a diákok, sőt, szinte bárki mindennapi kommunikációjának részei. Lévén, hogy vizuális eszközökről van szó, időnként beépíthetők az oktatásba is. Az emojik órai használatának előnyei Fontos a legelején leszögezni, hogy az emojik tanórai használatának bár vannak előnyei, egyáltalán nem arra buzdítok mindenkit, hogy minden egyes órán ezzel fogja meg a diákokat, vagy minden anyagrészt ezzel dobjon fel. Időnként érdekes lehet egy ilyen feladat, de olyan is lehet, hogy a tanulóink túl fáradtak, vagy nincsenek olyan passzban, ami a kreatív feladatokra nyitottá tenné őket – még akkor sem, ha színes kis hangulatjelekkel bombázzuk…
-
Időkitöltő játékok (nem csak) nyelvórákra
Nyelvtanárként (is) találkozunk olyannal, hogy a tanórából még van hátra 8-10 perc, de az nem elég arra a feladatra vagy anyagrészre, amit előre elterveztünk. Az is sokszor előfordul, főleg a későbbi, délutáni órák esetén, hogy a diákok figyelme már nem olyan éles, kevésbé befogadóak mondjuk egy nyelvtani vagy szövegértési feladathoz. Ilyenkor szeretek olyan, rövidebb idő alatt is megoldható játékokhoz fordulni, amik nem igényelnek sok előkészületet, vagy bármikor előkaphatóak, és a gyerekek is élvezni tudják, miközben használják a nyelvtudásukat és kreativitásukat. Az alábbi rövid gyűjtemény ilyen, kipróbált játékokat tartalmaz. Van olyan, amit kis módosítással nem csak nyelvórán lehet alkalmazni, és tényleg minimális (vagy semmilyen) előkészületet igényelnek: ha egyszer kinyomtattuk/elmentettük a feladatot,…
-
Oppenheimer-kalauz
2023 nyarának egyik legvártabb filmje volt az Oppenheimer, ami Christopher Nolan rendezésében és egy neves színészi gárdával Julius Robert Oppenheimer leghíresebb projektjét és 1950-es évekbeli utóéletét dolgozza fel életrajzi film formájában. A téma maga – talán nem túlzás állítani – mindenki által ismert; legalábbis a második világháborúnak azon mozzanata biztosan, amikor az Amerikai Egyesült Államok két atombombát dobott le Hirosimánál és Nagaszakinál, így kierőszakolva a japán kapitulációt. Történelem tanárként azt is tapasztalom, hogy a diákok által legjobban várt tananyag főként a második világháború időszaka. Már kilencedikben minden témazáró után az a kérdés, hogy “a világháborúkról mikor tanulunk már”? (12.-ben, jobb esetben 11. végén…) Nem csoda hát, hogy a filmet hatalmas…