A továbbtanulás és a jövő támogatása

Az érettségi éve minden gimnazista életében hatalmas mérföldkő – és talán az egyik legnehezebb döntést is ekkor kell meghozniuk: merre tovább? A mai világban a lehetőségek száma szinte végtelen: hazai és külföldi egyetemek, magyar vagy idegen nyelvű képzések, új szakok és specializációk tucatjai várják a végzősöket. Épp ezért ilyenkor minden korábbinál fontosabb, hogy támogató légkör vegye körül őket az iskolában és otthon egyaránt.

Tavaly például én minden végzős diákommal már szeptemberben (és utána is többször) leültem egyesével beszélgetni. Együtt átnéztük az opcióikat, kiszámoltuk (a realitás talaján maradva) a lehetséges pontszámokat, megnéztük, mik lesznek a szükséges előfeltételek és mikor lesznek a határidők. Sokszor már önmagában az is megkönnyebbülést jelentett a gyerekeknek, hogy nem egyedül kell eligazodniuk a rengeteg információ és új fogalom, rövidítés között.

Továbbtanulás itthon

A hazai felsőoktatási rendszer nemrégiben újult meg, és elsőre a diákok és tanáraik számára is ijesztőnek tűnhet, pedig kis utánajárás után teljesen átlátható. Sokat segíthetnek az egyes egyetemek honlapjai és a felvi.hu, ahol megtalálhatóak a szakok részletes leírásai, hogy mire mennyi pont jár, az eddigi ponthatárok, valamint egy pontszámító kalkulátor is. Fontos, hogy a diákok értsék a rövidítéseket és szakkifejezéseket (pl. állami ösztöndíjas vs. önköltséges, osztatlan képzés, kreditszám), ezért érdemes lehet egy kis szószedetet készíteni számukra. Egy ilyet én is összeállítottam segítségképpen, ezt a bejegyzés végén találjátok.

Nem árt, ha a diákok már a 10–11. évfolyamtól járnak nyílt napokra, így lesz összehasonlítási alapjuk, konkrét információik is az adott szakokról. Ezeket általában november és január között tartják az egyetemek, ezért célszerű időben elkezdeni figyelni a dátumokat a közösségi oldalakon, vagy az adott egyetem honlapján.

Nagy segítség lehet az is, ha az iskola pályaválasztási napot szervez (erre van témanap is), ahol pl. volt diákok és egyetemek képviselői osztják meg tapasztalataikat, így a tanulók első kézből hallhatják, mire számíthatnak, illetve rögtön fel is tudják tenni kérdéseiket. Szeptember környékén nagyon sok felsőoktatási intézmény keresi meg ilyen jellegű ingyenes ajánlatokkal az iskolákat, így érdemes felvenni velük a kapcsolatot akár az egész iskola, akár egy-egy osztály számára.

Idegen nyelvű egyetemek Magyarországon

A magyar felsőoktatásban számos angol vagy más idegen nyelvű képzés is elérhető. Ez sok diáknak jó kompromisszum lehet: nem kell külföldre költözni, mégis nemzetközi közegben tanulhatnak. Emellett vannak teljesen idegen nyelvű egyetemek is, mint az IBS, a McDaniel College vagy az Andrássy Egyetem. Nyilván egy ilyen célnál mindennél fontosabb az idegen nyelvek tudatos fejlesztése, bár manapság talán a legtöbb fiatal belátja, hogy ez egy elkerülhetetlen skill a jövőre nézve.  

Egyébként ezekből az intézményekből is szívesen jönnek el tájékoztatót tartani a középiskolákba!

Külföldi egyetemek: nagy lehetőség, nagy kihívás

A külföldi továbbtanulás rengeteg lehetőséget tartogat, de talán ez a legösszetettebb út. Az EU-n belül persze könnyebb az ügyintézés, de minden ország és minden egyetem más szabályok szerint működik. Ezért a legjobb, ha a diákkal együtt mi is átnézzük a konkrét egyetem honlapját, a felvételi követelményeket, határidőket. Nem szabad elfeledkezni a megélhetési költségekről sem. Népszerű célpont például Hollandia, de ott a lakhatás megszervezése sokszor nehéz (a kollégiumokba sorsolásos módszerrel vagy bejut valaki, vagy nem), és ez sok családnak okozhat plusz stresszt.

Érdemes felhívni a diákok figyelmét arra, hogy a külföldi egyetemeken eltérőek a határidők, és lehet, hogy hónapokkal korábban kell beadni a jelentkezést, mint Magyarországon. Ráadásul bár sok diáknak vonzó lehet, hogy több külföldi intézmény nem nézi szigorúan az érettségi eredményeket, csak hogy meglegyen, ezeken az egyetemeken vannak külön felvételi feladatok. Ez lehet többfordulós tesztfeladat is, beadandó esszé, szóbeli beszélgetés is. Ezeket az elvárásokat tanév közben, az egyéb feladatok mellett kell elvégezni.

Gyakran kérnek a külföldi egyetemek motivációs levelet is, amelynek minősége fontos, így érdemes a nyelvtanárokat bevonni a megírás folyamatába. Több intézmény kér tanári ajánlólevelet is a felvételiző diákokról, ami szintén sokat lendíthet az esélyeiken. Ezeknél fontos, hogy legyen hiteles, ezért érdemes a diákkal leülni beszélgetni a belső motivációikról, terveikről, hogy ehhez tudjuk igazítani a levél tartalmát a saját meglátásaink mellett. Egy jó ajánlólevélben nem elég általánosságokat írni (pl. „szorgalmas, ügyes diák”), hanem mutassunk rá az adott tanuló erősségeire (még akkor is, ha ez nem feltétlen jegyekben mutatkozik meg), eredményeire, fejlődésére, egy-egy kiemelkedő történetre és a közösségben betöltött szerepére is.

Ha azonban a diák maga sem találja a pontos utat azon kívül, hogy külföldre menne, érdemes megemlíteni, hogy léteznek olyan szakosodott cégek, amelyek segítenek az orientációban, a felvételi procedúrában és az adminisztrációban – igaz, díj ellenében. Ilyen cég pl. a Baltic Council is, akikkel a közös podcast beszélgetésünket ITT hallgathatjátok meg.

Összegezve

A továbbtanulás támogatása nem arról szól, hogy minden választ tudnunk kell. Sokszor mi magunk, tanárok sem lehetünk naprakészek az összes új szakról, képzésről vagy nemzetközi lehetőségről. A legfontosabb, hogy végigkísérjük a diákokat, segítsünk nekik rendszerezni, tájékozódni, és bátorítsuk őket, hogy merjenek kérdezni, nyitottnak lenni.

Ebben rengeteget segít a kapcsolati háló: volt diákok, kollégák, egyetemeket képviselők és persze a szülők. Minél több információt és nézőpontot ismernek meg a gyerekek, annál magabiztosabban tudnak dönteni. És ha hibáznak? Az sem tragédia, hiszen a pályaválasztás egy folyamat, nem egyetlen pillanat döntése.

Kívánom minden végzős diáknak és osztályfőnöknek, tanárnak, hogy ez az év ne csak a nyomásról, hanem a lehetőségek felfedezéséről is szóljon. 

Szószedet

• Nyílt nap: az egyetemek által szervezett nyílt esemény, ahol a leendő hallgatók megismerhetik az intézményt, a képzéseket, hallgatói életet. Általában november–január között rendezik meg.
• Motivációs levél: külföldi egyetemeknél (és néhány magyar képzésnél is) szükséges írásos dokumentum, amelyben a jelentkező bemutatja, miért szeretne az adott szakon tanulni, miért lenne jó választás számára az egyetem, és ő maga mit tud nyújtani  a közösség részeként.
• Ajánlólevél: tanár (vagy más szakmai mentor) által írt levél, amely kiemeli a diák erősségeit, tanulmányi vagy közösségi eredményeit, és személyes tapasztalatokkal igazolja alkalmasságát a továbbtanulásra.
• Felvételi pontszám: a magyar rendszerben maximum 500 pontot lehet elérni. Ebből 200 pont az érettségi eredmény, 200 pont a középiskolai tanulmányi eredmény, és 100 pont pluszként adható (nyelvvizsga, emelt érettségi, versenyeredmények stb.), ami intézményenként eltérő.
• Ponthatár: az a minimum pontszám, amelyet el kell érni az adott szakon való bejutáshoz. Minden évben a jelentkezők száma és teljesítménye alapján alakul ki, ezért változhat.
• Állami ösztöndíjas képzés: olyan felsőoktatási képzés, amelynek költségeit a magyar állam fedezi. A hallgató tehát nem fizet tandíjat, de általában van tanulmányi előírás (pl. meghatározott kreditszám teljesítése vagy átlag elérése), különben átsorolhatják önköltségesre.
• Önköltséges képzés: a hallgató maga fizeti a képzés költségeit (tandíjat), amely egyetemenként és szakonként eltérő összeg lehet.
• Osztatlan képzés: olyan egyetemi képzés, amely nem oszlik alapképzésre (BA/BSc) és mesterképzésre (MA/MSc), hanem egyben, több év alatt zajlik (pl. az orvosi, jogász, tanárképzés egy része).
• BA / BSc: alapképzés (Bachelor of Arts / Bachelor of Science). Általában 3 évig tart, és alapfokú diplomát ad.
• MA / MSc: mesterképzés (Master of Arts / Master of Science). Általában 2 évig tart, és az alapképzés után végezhető el.
• Nappali képzés: a hagyományos, teljes idejű tanulmányi forma. A hallgatók heti több napon vesznek részt előadásokon és szemináriumokon, hétköznap délelőtt és délután. Ez az időbeosztás hasonlít leginkább a középiskolai rendszerhez. Többnyire azok választják, akiknek a tanulás a fő tevékenységük, és nincs mellette teljes állású munkájuk.
• Levelező képzés: részidős tanulmányi forma, amelyet általában hétvégén vagy heti 1–2 alkalommal tartanak. A hallgatók így a tanulás mellett munkát is tudnak vállalni. Az órák száma kevesebb, de az elvárások és a vizsgakövetelmények ugyanazok, mint nappali tagozaton.
• Campus: az a terület, ahol az egyetem épületei és szolgáltatásai együtt helyezkednek el, egyfajta „egyetemi város”.
• Neptun: a magyar egyetemek tanulmányi rendszere általában, ahol a hallgatók intézik hivatalos ügyeiket: jelentkeznek tárgyakra, vizsgákra, nyomon követhetik jegyeiket, befizetéseiket.
• Kredit: a tanulmányi előrehaladás mérőszáma. Egy tantárgyhoz mindig hozzárendelnek egy kreditértéket (pl. 2, 4 vagy 6), ami tükrözi annak óraszámát, nehézségét és a befektetett munka mennyiségét. Az egyetemek azt is meghatározhatják, hogy egy évben minimum mennyi kreditet kell elvégezni.
• Előadás: egyetemi oktatási forma, ahol egy oktató nagyobb hallgatóságnak ad elő egy témát. Többnyire frontális, kevésbé interaktív óra. Ezeken általában nem kötelező a részvétel, de a félév végén vizsgázni kell, így nem árt jelen lenni az órákon.
• Szeminárium/gyakorlat: kis létszámú, interaktívabb óra, ahol a hallgatók aktív részvételével történik a feldolgozás; gyakran beszélgetés, csoportmunka, feladatmegoldás formájában.
• Minor szak: az alapszak mellett választható „mellékszak”, amely egy kisebb tanulmányi csomagot jelent (pl. magyar szakos hallgató minorban pszichológiát tanul).
• HÖK (Hallgatói Önkormányzat): az egyetemeken működő hallgatói érdekképviselet, amely a diákokat segíti és képviseli az egyetemi döntéshozatalban.
• Hallgatói mobilitás: olyan program, amely lehetőséget ad arra, hogy a hallgató tanulmányai egy részét (egy-két félévet) másik országban végezze el (pl. Erasmus).