Ötlet

Tanári bullet journal – útmutató, ötletek

A mai bejegyzésben egy picit kreatívabb vizekre evezek, egyben a következő tanévre való felkészülésbe is belecsapunk. Na, azért nem olyan komolyan, csak a tervezés terén…

Minden tanárnak van valamiféle jegyzetfüzete vagy naptára, amiben tudja vezetni a teendőit, felírni a munkával kapcsolatos határidőket, esetleg az osztályzatokat is. Erre vannak előre elkészített, nyomtatott tanári zsebkönyvek, amik kétségkívül nagyon kényelmesek és esztétikusak is tudnak lenni. 

Azonban most egy olyan alternatíváról írnék, ami picit személyre szabottabb, és a kreativitásunkat is ki tudjuk benne élni, ha szeretnénk. Nem mellesleg a tervezés folyamata rendkívül kikapcsoló, és persze hasznos segédeszközünk, társunk lehet a tanév(ek) során. Ez pedig a tanári bullet journal (pontozott napló). 

Mi az a bullet journal?

A bullet journal, vagy röviden bujo, egy személyre szabható, kézzel írott napló, amelyet a szervezés, tervezés és az előrehaladás nyomon követésének eszközeként használhatunk. Az alapkoncepció Ryder Carroll nevéhez fűződik, és lényege, hogy egyetlen füzetben egyesíti a teendőlistát, a naptárt, a jegyzeteket és egyéb fontos információkat. A bullet journal egyszerű, pontozott oldalakkal rendelkező füzetből áll, amelyben különböző szimbólumok segítségével rendszerezhetjük gondolatainkat és feladatainkat, így mindig átláthatóvá téve mindennapi teendőinket.

A tanári napló

Én mindig is grafomán voltam, imádom összeírni a gondolataimat, listákat készíteni, és pár éve a bullet journal-féle naplózásba is belekezdtem. Mivel azonban a mindennapjaim teendői elég szorosan összekapcsolódnak a tanári munkámmal, egyre inkább erre koncentrált naplóim lettek, és már a negyedik tanévet kezdem dedikált tanári bullet journallel. Így van egy kis tapasztalatom, lettek ötleteim, jobban átlátom, hogy mi lehet hasznos segítség és eszköz egy-egy tanév során a tervezés-szervezés-nyomon követés terén. 

A bujo egyébként nemcsak a tanári munkához használható, hanem a személyes teendőinkhez is, vagy bármilyen más téren (tanuláshoz, mentális egészséghez, hobbikhoz, stb.).

Mire van szükség?

Alapvetően két dolog kell a bullet journalinghez: egy napló és egy toll. Minden más csak extra, attól függ, hogy mennyire szeretnénk kreatívak lenni, mire van időnk, türelmünk, kapacitásunk. A bullet journal módszere a legjobban a pontozott naplókkal működik, ilyet egyre könnyebben találunk nemcsak az interneten (pl.: rajzshop.hu), papír-írószerboltban, a flying tiger üzletekben, hanem akár az Aldi és Lidl boltokban is, amikor irodaszereket árulnak. 

Bár tényleg elég egyetlen sima (kék, fekete, bármilyen) toll a bullet journalozáshoz, én szeretek többféle színnel dolgozni, hiszen ahogy majd alább kiderül, a naplóimban a különböző színeknek más-más szerepe van. Ezért én sokféle filccel felszerelkeztem már az évek során, a kedvenceim a Stabilo point 88 0.4-esek, illetve a Tombow ecsetfilcei. Előbbiek inkább az írásban, utóbbiak a díszítésben segítenek.

Kiemelőket is szoktam használni, bár ezek hajlamosak a kevésbé jó minőségű, vékonyabb papírú füzetekben átütni. 

Mivel élvezem a naplóm dekorálását, de nem vagyok sem rajz-, sem festőtehetség, a matricák, washi tape-ek, nyomdák, dekorpapírok a legnagyobb segítségeim. 

Ami a praktikussága miatt hasznos lehet még: olló vagy papírvágó, ragasztó (stift vagy szalag), tűzőgép, vonalzó, ceruza és radír, hibajavító vagy a papír színével megegyező színű toll, és természetesen post-itek minden mennyiségben és formában. Ezek segítenek abban is, hogy egy-egy gondolat könnyen áthelyezhető legyen, illetve ezek könnyebben cserélhetők ha beteltek, mint egy-egy teljesen teleírt oldal. 

Vágjunk bele!

A leírásokban használt kifejezések magyarázatát alul, a szószedetben találod meg.

Az alábbiakban igyekszem szöveggel és képekkel is érthetően bemutatni, hogyan tehető hasznossá tanárként is egy bullet journal. Természetesen mindenkinek más válik be, más tetszik, így nyugodtan lehet alapnak is tekinteni a következő javaslatokat, tanácsokat, és szemezgetni az ötletekből. Mindenkinek jó alkotást!

Grid spacing segédlet

A napló legelső vagy legutolsó lapján (könnyen elérhető helyen) érdemes egy rácsosztás segédletet csinálni. Ezen bejelölgethetjük nemcsak azt, hogy összesen hány négyzetke van egy sorban illetve oszlopban, hanem azt is, hogy hol érdemes vonalakat húzni, ha kettő/három/hat/stb. részre akarjuk esztétikusan felosztani az oldalunkat. Így nem kell minden egyes alkalommal számolgatni, osztani-szorozni, egyszerűen csak odalapozunk a segédletünkhöz. Megoldás lehet különálló, pontozott féloldalra csinálni (az alábbiakban lesz szó olyanról, hogy pl. 1-1 oldalt félbevágunk, így lesz maradék cetlink), mert így tényleg csak oda kell illeszteni az éppen készülő oldal rácsaihoz, és már húzhatjuk is a vonalakat.

Órarend(ek)

Szeretem, ha ezek vannak az első dupla oldalon, mert csak kinyitom a naplóm, és rögtön elérhetőek. A többes szám azért van, mert az egyik a sajátom, a másik az osztályomé, de nem osztályfőnökök esetében lehet pl. a 2 félévnek, esetleg A és B hétnek külön órarendje, vagy ha valaki több intézményben dolgozik, így elkülöníteni őket. 

Én minden tanév elején hozzárendelek a különböző csoportjaimhoz 1-1 színt, és utána ezt használom minden velük kapcsolatos feljegyzéshez (órák/teendők/stb.), így az órarendem is átláthatóbb. Számomra a táblázat megrajzolása során az a logikus, ha az oszlopok a hét napjait, a sorok  pedig az órákat jelölik, de fordítva is működik, nincs különösebb jelentősége. A tanórák sorszámainak “celláiban” esetleg azt is jelölhetjük, hogy mettől meddig tart az adott óra… bár én már álmomból felkeltve is tudom (ha most kezdünk egy új intézményben, vagy van külön csengetési rend pl. rövidített órák esetén, akkor érdemes külön oldalt szentelni ezek feljegyzésének). Maguk a tanórák esetén az egyes cellákba csak az óra nevét szoktam írni (hiszen a színhasználat miatt tudom, melyik osztályról van szó), illetve a termet, ahol az adott óra van. 

A tanév első két hetéig szeretem csak ceruzával kitölteni az órarendeket (ez esetben nyilván odaírom az osztály jelzését is), hiszen előfordulhatnak változtatások.

Naptár

Hasznos lehet felrajzolni egy mini naptárat a tanévre (szeptember-június), csak hogy gyorsan ellenőrizhető legyen évközben, hogy melyik dátum milyen napra esik, mikor van szünet, stb. Persze erre jó lehet a telefonunkon lévő naptár is, de ez nem mindig van kéznél például órán, pedig egy-egy osztályfőnöki órán fontos lehet tudni, mi hogyan esik. Másrészt, bár nyáron el szoktam kezdeni a tanári bullet journalem felállítását, még a vakáció alatt sincs annyi szabadidőm, hogy tényleg az egész tanévet előre megrajzoljam, marad ebből a feladatból év közbenre is (amit nem bánok, mert kikapcsol). Ilyenkor jó, ha a havi/heti naptárak tervezésénél csak visszalapozok a pontos dátumokért. 

A pici naptárak alatt lehet hagyni helyet jegyzetnek, előre tervezésnek (pl. tudjuk, hogy május 3-án majd ballagás lesz). Én helyhiány miatt inkább post-itekre szoktam ezeket felírni, és beragasztom oda, ahol tudom, hogy majd helye lesz (a példánál maradva a májusi havi tervezőnek). Volt olyan naplóm, ahol úgy oldottam meg, hogy a mini naptárak kifértek egy oldalra, és így a szemközti oldalt használtam fontos dátumok felírására (esetleg washi tape-es beragasztós megoldással – lásd képek). 

A naptárkákban szeretem jelölni külön színnel/kiemelővel a munkaszüneti napokat, tanítási szüneteket; ez fontos a tananyag beosztásához, tanmenettervezéshez is.

A kis naptárakat nem muszáj kézzel megrajzolni, vannak ragasztható öröknaptárak is (pl. flying tiger) különböző méretekben.

Visszaszámláló

Az előző tanévben alkalmaztam először, de kedvelt tevékenységemmé vált kiszínezgetni a már letudott munkanapokat a következő tanítási szünetig. 😀 Előre kiszámoltam, hány munkanap (!) van hátra az egyes tanítási periódusokból, különszedve az őszi, téli, tavaszi és nyári szünetet (a periódust is melléírtam tól-ig dátummal). Külön felírtam az évközbeni munkaszüneti napok dátumait is, hiszen ezek bár tanítási periódus közbenre esnek, mégis van mit várni. Szerintem terápiás jellegű volt így követni a tanév haladtát, egy idő után a kollégák is tőlem kérdezték, hogy “na, mennyi van még a szünetig?”

Szülinapok

Még egy naptár jellegű szekció lehet kollégák/diákok (esetleg család, barátok) szülinapjainak nyomon követése. Ez sokaknak nem fontos, vagy máshol (pl. Facebookon) követik, de szerintem mindenkinek jól esik, ha egy pár kedves szóval személyesen megemlékeznek a születésnapjáról. Ennél az oldalnál lehet kreatívkodni, pl. lufikat rajzolni az egyes hónapoknak, és abba írni dátummal a neveket, vagy csak rajzolni valami szépet/matricákkal feldobni, és simán melléírni a listát.

Forrás: Instagram

Fontos adatok

Több szempontból is hasznos lehet egy ilyen spread a tanári naplónkban. Főleg olyanok számára, akik munkahelyükön viszonylag kevés ideje vannak, egy intézményi áttekintő hasznos lehet:

  • iskola elérhetőségei (cím, telefon, oktatási azonosító, honlap, email cím)
  • igazgató, igazgatóhelyettesek, iskolatitkár, munkaközösség vezető neve, elérhetőségei
  • gazdasági iroda, rendszergazda neve, elérhetőségei
  • iskolapszichológus, gyermekvédelmi felelős, iskolaorvos, fejlesztőpedagógus neve, elérhetőségei
  • tankerület/fenntartó elérhetőségei
  • saját oktatási azonosító, iskolai email cím
  • adatok számlázáshoz, stb.

 Osztályfőnökök készíthetnek az osztályukra vonatkozó fontos adatok oldalt is:

  • teljes név, születési dátum, lakcím
  • szülők neve, elérhetőségei
  • oktatási azonosító, TAJ-szám (igazolásokhoz)
  • BTMN/SNI-e
  • van-e nyelvvizsga, megvan-e az 50 óra közösségi szolgálat, stb.

Fel lehet jegyezni itt, vagy akár külön szekcióban a tanításhoz/munkához használt weboldalakhoz/alkalmazásokhoz szükséges bejelentkezési adatokat, de a jelszavakat vagy rejtsük post-it/washi tape alá, vagy inkább biztonságosabb helyen tároljuk ezeket.

Ültetés

Elsősorban ofőknek lehet releváns egy ilyen oldal elkészítése. Én minden tanév elején hagyom, hogy a diákok saját kedvük szerint alakítsák az ülésrendet, de ha panasz érkezik rájuk, belenyúlok. Azért jó, ha van egy rajzolt változatom, mert erre ránézve azt is tudom, hogy ki hiányzott, ha esetleg utólag írom be az e-naplóba… Ráadásul ha tanév közben változtatni kell az ülésrenden, nem probléma, mert vagy ceruzával írom be a kis osztályterem skiccbe a neveket, így radírozható-változtatható; vagy kis post-itekre írom a neveket, így könnyű velük “sakkozni”, senki nem marad ki.

Az ülésrendet mindig digitálisan is megcsinálom, ezt kinyomtatva-lelaminálva az osztályterembe is kihelyezem a faliújságra a gyerekek informálására, a tanári asztalra pedig hogy a kollégák is tudják követni, ki hol ül (vagy kéne neki).

Osztály infók

Néha csinálok ilyet, néha nem. Szerintem itt is érdemes alkalmazni a színkódolást, és én lista szerűen az alábbiakat szoktam feljegyezni:

  • óra neve
  • csoport/osztály létszáma (nyomtatáshoz)
  • osztályterem jelzése (ha vándorolni szoktak az órákra, mindegy)
  • osztályfőnök neve
  • összes óraszám a héten/tanévben
  • esetleg: használt tankönyvek, elvárt felszerelés, stb.

Osztályozási skála

Azért szeretem felírni magamnak, mert eltérő a témazárók, vizsgák, kis- és nagy érettségik százalékos értékelése. Így, ha elbizonytalanodok, könnyen tudom magam ellenőrizni (a diákok úgyis megteszik…).

Napló a jegyeknek

Talán az egyik leghasznosabb spread számomra, mert szeretem látni nemcsak a jegyeket, de vezetni a pluszokat-mínuszokat is (amikből csak akkor írok be jegyet a naplóba, ha kigyűlt öt darab). Minden oldal 1-1 csoportnak van dedikálva – de igazából két oldal, mert dutch door-ral oldom meg, hogy lássam egyszerre a neveket is a különböző kategóriákhoz, és minden ki is férjen. Mielőtt megcsinálnám a “táblázatot” a jegyeknek, a következő lapot kb. félbevágom, így keletkezik egy dutch door középen. Ez lesz az egyik oldalon a pluszok, a másikon a mínuszok vezetésének helye, amely szépen hozzáileszkedik a névsorhoz, így nem kell kétszer végigírni (az, hogy melyik hónapban kapta ezeket az adott diák, nem számít). 

Az én rendszerem szerint egymás alá felírom a névsort, vízszintesen pedig a hónapokat (szeptember-június, végzősöknél áprilisig). Lehet külön oszlopa a félévi és év végi osztályzatoknak is, de nekem ezeket könnyebb az e-naplóban követni, ahol látom az átlagokat. A névsorok alatt a nyomon követés érdekében fel lehet írni az osztályátlagokat, érettségi átlagokat, amennyiben ezt hasznosnak érezzük.

Az egyes csoportok/osztályok névsorát a hozzájuk rendelt színnel írom, de a jegyeknél nem szoktam különösebb jelzésrendszert használni – bár érdemes lehet más-más színnel jelölni a különböző súlyozású jegyeket (pl. témazáró/órai munka/vizsga, stb.).

Tanulási nehézségek

Ha vannak olyan diákjaink, akiknek szakvélemény alapján jár valamiféle külön feltétel (pl. plusz idő, helyesírás értékelése alóli felmentés, stb.), akkor erről is érdemes lehet vezetni egy listát. Ez azért lehet hasznos, mert így egy helyen tudjuk jelezni azt, hogy pontosan mire is jogosultak egyes diákok osztályonként, anélkül, hogy mindig elő kéne keresni a szakvéleményüket. Így biztos nem felejtődik el egy-egy dolgozat összeállításánál, óratervezésnél, stb.

Tanári “irányítópult”

Ez a (dupla) oldal azoknak a tevékenységeknek van, amit pl. egy heti naptárba (szerintem) felesleges feljegyezni, mert többször kell csinálni, illetve ez egyfajta to-do list (csináld meg-lista) kategorizálva. Az én kategóriáim általában:

  • nyomtatni
  • kijavítani
  • beadandó határidők
  • kérdések/ötletek
  • be/kifizetni
  • kirándulás tervek, ügyintézés
  • szülői értekezlethez, stb.

Mivel ezek a teendők elég számosak a tanév során, a kis listákat post-itekre írom, és ha betelik 1-1 kategóriánál, könnyen tudom cserélni. Így tulajdonképpen az “irányítópult” örökre használható marad.

Havi/heti tervező

Egyértelműen ezek azok, ami miatt naponta többször is előveszi az ember a naplóját. A hivatalos bullet journal rendszerben van havi, heti és napi spread is; ki-ki az(oka)t használja, ami számára a leghasznosabb. Én a havi és heti tervezőket használom már egy ideje a naplóimban. Mindegyiket lehet nagyon egyszerűen, egy tollal felrajzolva alkalmazni, vagy picit díszíteni akár rajzokkal, matricákkal, washikkal, egész festményekkel is. Engem kikapcsol, ha picit kreatívkodok vele, pedig  egyáltalán nem hívnám magam rajztehetségnek, sőt…

A havi tervezőt azért szeretem csinálni, mert így egyben látom az adott hónapot előre, be tudom írni a napokhoz előre is a fontosabb eseményeket, határidőket, stb. Ide inkább az olyan teendőket írom, amik általánosabbak (pl.: OKTV határidő, értekezlet, stb.), a csoportspecifikus dolgokat a heti tervező lebontásában jobban tudom követni. Havi tervezőt lehet rajzolni is, vagy nyomtatva beragasztani; a lényeg, hogy legyen hely az adott nap, vagy maga a naptár mellett a feljegyzéseknek. Általában minden hónaphoz kötök egy tematikát (pl.: tengerparti, gyümölcsök, kávézás…) és/vagy színkombinációt, így elválasztva egymástól mondjuk az októbert és a novembert.

A heti tervezőket többféle módon is meg lehet rajzolni, én például szeretem a változatosságot, nem ragaszkodom egyfajta elrendezéshez (vízszintes, függőleges, nonfiguratív, stb.) minden héten. Úgy szoktam felosztani az egyes oldalakat, hogy hétfőtől péntekig hagyok helyet a napoknak, illetve minden héthez van egy következő órára, csináld meg (pl. dolgozat összeállítása, stb.), és egy emailt írni/jegyzetek doboz is. A következő órára dobozban az adott osztály dedikált színével írom fel minden óra után, hogy hol tartottunk/mi jön, így akkor se felejtem el, ha elmaradnak órák, vagy hosszú szünet után jövünk vissza. A napok dobozaiban én a személyesebb jellegű időpontokat is szoktam vezetni (pl.: fodrász, baráti találkozó, stb.), de lehet egy tudatos döntés, hogy a tanári naplóba csak a munkával kapcsolatos teendőket jegyezzük fel.

További ötletek

Alapvetően a fentebb leírtakat szoktam én is alkalmazni a naplómban évről évre. Mivel azonban még a heti lebontásokkal sem szokott betelni maga a füzet, a maradék oldalak kihasználására is van pár javaslatom. Ezek kevésbé fontosak, de lehet, hogy valakinek pont ezek bizonyulnak hasznosak, nem a visszaszámláló, vagy az ülésrend. A legjobb a bullet journalben, hogy mindenki úgy alakítja, ahogy szeretné, nincs előre kőbe vésve sem a tartalom, sem a sorrend. Amikor kialakítjuk magunknak a naplónkat, érdemes azért átgondolni, hogy mit hova szánunk, egy-egy szegmensnek hány oldalt gondolunk, és post-itekkel bejelölgetni magunknak. A havi/heti tervezőket lehet teljesen a végére hagyni, így tuti nem számoljuk el magunkat, hogy pontosan hány oldalt is hagyjunk ki pl. a májusi heteknek. A tervezési szakaszban azt is gondoljuk át, hogy vajon mi lesz nekünk valóban hasznos – főleg egy-egy sűrűbb, elfoglaltabb időszakban.

Pedagógus kompetenciák

A 8-9 kompetencia listája hasznos referenciapont lehet akár a minősülésre, akár bármilyen ellenőrzésre, értékelésre való felkészüléshez. Nem beszélve az önreflexióról…

Tűzvédelmi protokoll

Osztályfőnökként minden tanév elején kötelezően el kell mondani, hogy mik az előírások, szaktanárként pedig mindenkinek évente át kell esni a tűz- és munkavédelmi oktatáson. Bevallom, én inkább unaloműzésként szoktam közben elkészíteni ezt az oldalt, bár kétségkívül hasznos információkat tartalmaz.

Megerősítő, kedves szavak

Mindannyiunknak vannak (voltak) olyan időszakai, amikor valamilyen kudarc, vagy egyszerűen csak a fáradtság miatt úgy érezzük, hogy nem vagyunk elég jó tanárok/nem való nekünk a pálya/csalódást okoztunk/helyrehozhatatlan hibát követtünk el. Ilyenkor jól esik a biztatás, a kedves szavak, amikből erőt meríthetünk. Biztos vagyok benne, hogy mindenki kapott már akár kollégától, akár diákoktól vagy szülőktől olyan szó- vagy írásbeli visszajelzést, amit elrakunk magunknak minden értelemben. Ezeket a feltöltő szavakat jó lejegyezni a naplónkba, hogy bármikor visszakereshessük egy kis motivációért.

Aranyköpések

Szintén feltöltő lehet, de legalábbis mosolyt csal az arcunkra a szürke hétköznapokon, ha leírunk-visszaolvasunk párat azokból az aranyköpésekből, amik elhangzanak 1-1 órán. Osztályfőnökként egy ilyen gyűjteményből jó emléket, akár ballagási ajándékot lehet kreálni. 🙂

Feladat felvetések, projekt ötletelés, óratervek

Ha nem is készítünk megszerkesztett, táblázatos óraterveket, hasznos leírni az ötleteinket, strukturálni az óra menetét, átgondolni az időbeosztást. Aki grafomán, és számítógép helyett jobb szereti papírra vetni az óraterveit, annak kényelmes lehet a naplójában megtenni ezt.

Sokszor előfordul az is, hogy teljes óraterveket nem akarunk/tartunk szükségesnek leírni, de eszünkbe jut egy jó kis feladatötlet, vagy valakitől hallunk róla. Ezeket is jó leírni, hogy bármikor meglegyen, amikor időnk van rá, vagy relevánssá válik.

Kicsit több felkészülést, átgondolást igényel egy-egy projekt előkészítése. Sőt, sokszor más kollégákkal is együtt kell működnünk, és a közös megbeszélések-ötletelések alkalmával hasznos lehet egy gondolattérkép vagy jegyzet készítése a naplónkban.

Kirándulások szervezése

Nem csak osztályfőnököknek lehet hasznos, ha a kirándulások szervezése kapcsán feljegyzésre kerülnek olyan lényegi információk, mint a szállás elérhetősége, programlehetőségek, csoportos utazáshoz kódok/elérhetőségek, szervezésben segítők adatai, étkezési lehetőségek, költségek, stb. Praktikus még a szervezés menetét is feljegyzésekben követni a tanári “irányítópulton” (kifizettük-e, megkérdeztük-e, stb.).

Saját magunkra való figyelés
Az önmagunkra való odafigyelés bingó egy kreatív és szórakoztató eszköz lehet, amely segít a mindennapi jóllétünk fenntartásában. A “játék” lényege, hogy egy bingótábla különböző mezőibe olyan tevékenységeket írunk, amelyek hozzájárulnak a testi, lelki és szellemi jóllétünkhöz. Ezek lehetnek egyszerű tevékenységek, mint például egy pohár víz ivása, egy rövid séta, meditáció, egy jó könyv olvasása, vagy akár egy baráttal való beszélgetés. A cél, hogy a hét/hónap/tanév folyamán minél több mezőt kipipáljunk, ezáltal rendszeresen időt szánva saját magunkra és jóllétünkre. Amikor egy sorban, oszlopban vagy átlósan teljesítünk minden tevékenységet, megvan a bingó. 🙂

Toll próbák

A legutolsó oldalt szeretem a különféle színes tollak “swatcholására” fenntartani. Igazából csak leírom a tollak márkáját és számát, így azonnal tudom, hogy egyes filcek hogyan mutatnak papíron (főleg, ha a kupak színéből nem derül ki, hogy egy toll pl. sárga vagy barna).

Zárszó 

Remélem, hogy ez az útmutató segít abban, hogy mindenki a saját igényeire szabva ki tudja alakítani a tanári bullet journaljét, és így könnyebben felkészüljön a tanévre. A lényeg az, hogy a rendszer Neked működjön, ezért bátran lehet kísérletezni, átalakítani az itt leírtakat, és személyessé tenni. Bízom benne, hogy ezzel az eszközzel átláthatóbbá, követhetőbbé válik a mindennapi tanári munka.

Szószedet

  • grid spacing guide: ez egy oldal vagy kis szekció a naplóban, amely segít gyorsan és pontosan felosztani az oldalak rácsait különböző elrendezésekhez. Ez lehetővé teszi, hogy az oldalak felosztása egységes és rendezett legyen, könnyítve ezzel a tervezést és a jegyzetelést.
  • spread: a bullet journalben egy „spread” egy vagy két egymás melletti oldalból álló elrendezést jelent, amely egy adott témára vagy időszakra fókuszál. Például lehet heti elrendezés, havi tervező, vagy egy adott projekt részletes kidolgozása.
  • dutch door: egy olyan technika a naplózásban, ahol az oldalakat függőlegesen vagy vízszintesen részben levágják, hogy egy ajtószerű hatást keltsenek. Ennek segítségével a napló több része egyszerre látható és kezelhető, például egy heti tervező, ahol a napok külön-külön lapozhatók, de a heti célok állandóan láthatóak maradnak.
  • swatch: toll próbák, toll minták. Ez arra szolgál, hogy különböző tollakat, kiemelőket, vagy filceket próbáljunk ki a naplóban. Itt láthatjuk, hogyan néznek ki a színek és vonalak a napló papírján, és eldönthetjük, melyik eszközt szeretnénk használni.
  • washi tape: ragadós, mintás papírszalagok, amiket egyszerűen lehet akár eltávolítani is.
  • tracker: a tracker (követőrendszer) egy olyan szekció a bullet journalben, amely segítségével nyomon követhetjük bizonyos tevékenységek, szokások vagy események alakulását. Lehet például habit tracker (szokáskövető), amelyben jelöljük, hogy adott szokásokat (például vízivás, edzés, olvasás) milyen gyakran tartunk be. Ezen kívül lehet mood tracker (hangulatkövető), amely a hangulatunk napi vagy heti változásait rögzíti, vagy bármilyen más egyéni cél vagy tevékenység követésére szolgáló nyomon követő táblázat.

A bejegyzésben használt képek saját fotók (kivéve ahol a forrás külön jelölve van), felhasználásuk engedély nélkül tilos.

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük